Airedale
terrier (Waterside terrier)
Az
egyik leghíresebb, legnépszerűbb angol munkakutya; mintegy száz esztendeje, 1850
körül, az angliai Yorkshire városában, pontosabban annak Airedale nevű kerületében
tenyésztették ki. Eredetéről a vélemények megoszlanak; a legvalószínűbb, hogy
a már kihalt fekete terrier leszármazottja, de ír, welsh, sőt foxterrier vér is
lehet az ereiben; ezenkívül valószínűleg némi otterhound vonalat is bevittek a
fajtába.
Tkp. vidravadászatra tenyésztették ki; feltehetően ennek köszönheti
erőteljes felépítését, jó úszóképességét, bátorságát kitűnő szaglását. Volt idő
amikor waterside (vízi, víz melletti) terriernek nevezték, ám 1879-ben már külön
fajtaként szerepelt egy yorkshire-i kiállításon.
Az Airedale terrierrel ma
már nem vadásznak vidrára, de képességeit manapság is világszerte sokoldalúan
hasznosítják. Őrző-, határőr-, rendőr- és hadi feladatok elvégzésére egyaránt
alkalmas, ezenkívül nagyszerű vakvezető, remek sportkutya (a terrierek királyának
is nevezik). Vakmerően bátor és bár nem túlzottan verekedős, ha harcra kerül a
sor, soha nem hátrál meg. Kiegyensúlyozott, rendkívül jó idegrendszerű, könnyen
nevelhető, nem szófogadatlan, nem szertelen; ragaszkodó, tanulékony, kifejezetten
igényli, hogy törődjenek, foglalkozzanak vele. Szereti a vizet, kiváló futó és
ugró, nagyszerű nyomkövető.
Az egyik legnagyobb termetű, rendkívül tetszetős
megjelenésű terrier. Teste négyzetbe rajzolható. Feje hosszú, balta formájú; koponyája
hosszú, keskeny. Stopja (Arcorri hajlás) csekély, állkapcsa hatalmas, fogazata
erőteljes. Orrtükre fekete, ajkai feszesek. Füle V alakú, tőben előrebicsaklik,
szeme barna, viszonylag kicsi. Nyaka elegáns ívelésű, mérsékelten hosszú, izmos.
Háta egyenes, rövid, mellkasa mély. Farka magasan tűzött, sohasem görbül a háta
fölé; kétharmadára kurtítják. Mellső végtagjai egyenesek, párhuzamosak, oszlopszerűek,
hosszú hátulsó végtagjai izmosak és valamivel szélesebb állásúak, mint a mellsők.
Mancsa kerekded, kicsi, de erős, ujjai zártak. Szőrzete sűrű, kemény, nem túl
hosszú, koponyáján és a fülén rövidebb, lesimuló. Színe cserbarna, a háta fekete,
a feje, mellkasának alsó része, mellső végtagjai könyékig, a hátulsók pedig a
combok felső részéig világos cserbarnák. Szőrzetét trimmelik. A kanok marmagassága
58-61, a szukáké 56-58 cm; testtömege 22-23 kg.
Leírása: Erőteljes felépítésű,
elegáns megjelenésű, harmonikus mozgású állat. Füle előrebicsaklik. Szeme kicsi,
sötétbarna. Nyaka hosszú, izmos, háta egyenes, feszes, ágyéka rövid. Farkát kétharmadára
kurtítják, egyenesen felfelé tartja. Végtagjai párhuzamosak, oszlopszerűek. Szőrzete
közepesen hosszú, sűrű, kemény, a koponyáján és a fülén rövidebb, lesimuló. Trimmelik.
Hátán, nyakának és farkának felső felületén a szőr fekete, teste többi részén
világos cserbarna. Eredete: Angliában, Yorkshire környékén, pontosabban az Airedale
völgyében tenyésztették ki, mintegy száz esztendeje, a már kipusztult fekete terrier,
továbbá az ír, a welsh és a foxterrier, valamint a vidravadász kutya (Otterhound)
keresztezése révén. Tulajdonságai: Kiegyensúlyozott, jó vérmérsékletű, szófogadó,
könnyen kiképezhető. Bátor és fogós. Alkalmazása: Vidravadászatra tenyésztették
ki valaha. Napjainkban sokoldalú munkakutya.
Profil: őrző-védő kutya. Marmagasság:
kan 58-61 cm, szuka 56-58 cm. Testtömeg: 22-23 kg. Táplálékigény: 1365 g/nap.
Alomszám: 5-10 kölyök. Várható élettartam: 12-14 év.